TTT avagy hogy választottam olyan közös könyvet, amit senki nem olvasott végig, még én sem

Olvastál már olyan könyvet, ami igazán nem szól semmiről? Ami sokkal inkább egy életérzés, mint sem egy történet? A Trükkös tigristrió pont egy ilyen darab. Azért nem olvastam végig mert rossz? Nem. Azért, mert kutya nehéz és sajnos az élet is úgy hozta, hogy végül nem voltam olyan állapotban, amit ez az írás megkíván.

Már decemberben eldöntöttem, hogy ha februárban a könyvklubban rám kerül a sor, hogy eldönthessem, mit is olvassunk el közösen, akkor Guillermo Cabrera Infante művét fogom választani. Persze ahogy közeledett, úgy kezdtem elbizonytalanodni, és azt gondoltam inkább legyen a…. Majd májusban kiderül.

Végül kitartottam, és február elsején bele is vágtam. Az első 70 oldalnál csak néztem, hogy he??? De utána azt hittem sínen vagyok és már némi kohéziót is kezdtem felfedezni.Egy (számomra) nagyon nehéz szöveggel van dolgunk. Tagolatlan írásmód, sokszor mély filozófiai értelem. Volt, hogy küzdöttem, de volt, hogy nagyon élveztem a hangulatát.

 Mondhatni jól haladtam az olvasással, átadtam magam a flownak, nem akartam mindent megérteni, csak hagytam, hogy átjárjon a kubai életérzés. Egészen február 6-áig, amikor bekövetkezett az, amiről két éve tudtuk, hogy egyre közeledik. Édesapám itthagyott minket örökre.

Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy minden igyekezetem hamvában holt volt, hogy kicsit is koncentrálni tudjak. Pedig éreztem, nagyon szükségem lenne az olvasás általi terápiára. De nem ezzel a könyvvel, ez nem volt rá alkalmas a nehézsége miatt.

Ennek ellenére még két hétig nem adtam fel, már pedig én akkor is elolvasom. Kezdtem belátni, hogy ennek semmi értelme, a történetet nagyjából nulla értő olvasással próbáltam letudni, pedig nem érdemelte ezt, nekem pedig kellett volna valami, ami ténylegesen kikapcsol.

Így végül a 450. oldal környékén letettem, feladtam. Sok szempontból egy mesterművel van dolgunk, a kubai Ulysses, mondom ezt úgy, hogy nem olvastam az Ulyssest. Ennek ellenére csak akkor ajánlom bárkinek, ha megfelelő figyelmet tud fordítani rá. Nagyon hasznos lett volna a kubai irodalom mélyebb ismerete is, amire sok utalás történik.

Lehet, hogy egyszer még valamikor a nyugdíjas éveimben újra nekimegyek.

Leave a Reply

%d bloggers like this: