A kaidzsú állatvédő társaság

Amikor az Agave kiadónál megjelenik egy új könyv 95%, hogy meg akarom szerezni. Nagyjából 40%-ukat szoktam valóban el is olvasni. Na jó dunsztom nincs, hány %, csak a hasamra ütöttem. A lényeg, hogy ha mindent magamévá tennék és el is olvasnám, ami náluk megjelenik, lehet csak az Agavétól kerülne könyv a kezembe egész évben. Már most tudom, hogy májusban is lesz, illetve van tőlük regény a tíbíár listán.

Az utóbbi félévben sikerült egy kicsi megint több sci-fit olvasnom és ismét rájöttem, meglehetősen szeretem a műfajt. John Scalzi pedig a műfaj egyik húzó neve. Terveim közt szerepel elolvasni tőle a Vének háborúja sorozatot, ehhez viszont szerettem volna letesztelni. Úgy gondoltam, a Kaidzsú állatvédő társaság jó alany lesz ehhez.

Őszintén szólva a K.Á.T. fülszövege nem az, ami alapján mindenképpen meg akarom venni. (De ugye már minden visszatérő olvasóm (van ilyen?) tudja, nem olvasok fülszöveget).

Fülszöveg:

Amikor ​a Covid-19 végigsöpör New Yorkon, Jamie Gray egy ételszállító app futáraként kénytelen dolgozni. Kilátástalan helyzete azonban csak addig tart, amíg egy rendelés teljesítése során összefut Tommal, akivel érintőlegesen ismerik egymást régről. Tom a saját szavai szerint egy „állatjogi szervezetnek” dolgozik, és a csapatának sürgősen szüksége lenne egy egyszerű rakodómunkásra. Jamie, aki bármi mást szívesebben csinálna a futárkodáson kívül, azonnal elvállalja a munkát.

Tom csak azt nem köti Jamie orrára, hogy az állatok, amelyekről a csapat gondoskodik, nem a Földön élnek. Legalábbis nem a mi Földünkön. Egy alternatív dimenzióban gigászi, dinoszaurusz-szerű, kaidzsúnak nevezett teremtmények kószálnak emberek nélküli, trópusi világukban. Ők az univerzum legnagyobb és legveszélyesebb pandái, és most bajban vannak. Ugyanis nemcsak a Kaidzsú Állatvédő Társaság talált utat magának ebbe az alternatív világba, hanem mások is. Óvatlanságukért pedig milliók fizethetnek az életükkel a mi Földünkön.

Emelem a tétet. A K.Á.T. borítója sem az a csilivili romantikus csoda, amibe általában bele szoktam szeretni. És mégis mikor ránéztem, tudtam, el akarom olvasni.

Egy kis funfact. Mikor a járvány elindult, J.D. Barker 4MGY trilógiájának második részét olvastam, az Ötödik áldozatot, amiben egy kórházban koronavírussal fertőzik le az ott tartózkodókat. Most pedig, mikor azt az illúziót éljük, hogy a pandémia lecsengőben van, ismét olyan történet került a kezembe, amiben, valamilyen úton módon a történet része a felsőlégúti megbetegedés.

Hasonlókat tudok elmondani a történetről, mint a teljesen más műfajban íródott Finlay Donovan ölni tudna című könyvről. Pörgő cselekmény, szerethető szereplők, izgalmas szituációk, vicces jelenetek. A hangulatát úgy tudnám leírni legjobban, hogy Jurassic Park a Galaxis őrzői humorjával fűszerezve, tehát Chris Prattes Jurassic Park. Na várjál, olyan van.

Olvastam már jobb sci-fit, de igazából semmi hiányérzetem nem volt. Ami talán kevésbé tetszett, hogy olyan volt a történet vezetés, mintha a bázisról csillagtúrákat tennénk, és nem A-ból B-be jutnánk el. Kisebb kalandok történtek a szereplőkkel, aztán persze ezek lazán összefűződtek egy főszállal de lehetett volna koherensebb, mint ahogy ez a beszámoló is lehetne az.

Újabb csapongás. Ez a regény is – szintén a Finlay Donovan-nel párhuzamban – iszonyúan mozivászonra lett írva. Nagyon szívesen meg is nézném, ha készülne belőle film, de… Abszolút meg akar felelni a jelenlegi multikulti píszí trendnek, emiatt tele van mindenféle nemzetiségű szereplővel. Félre ne értsétek, ez egyáltalán nem gond, csak olyan nevekkel van tele – főleg távol-keletiekkel – amikről azt sem tudtam, vezeték- vagy keresztnevek, hogy férfi vagy nő-e a tulajdonos. Ez egyáltalán nem nehezítette az olvasást, csak gondoltam, megosztom, mint élményt.

A konklúzió, hogy fogok még Scalzitól olvasni, bár nem hiszem, hogy a Vének háborúja akár köszönőviszonyban is van a K.Á.T-tal.

https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/a-kaidzsu-allatvedo-tarsasag

Májusban is várlak titeket majd Agave ajánlóval!

Leave a Reply

%d bloggers like this: