Susie Orbach irománya még a Szabadulószobás fejtörőkkel együtt érkezett hozzám a HVG könyvektől, amit ismét köszönök. Kíváncsi voltam rá, de voltak fenntatásaim, amik aztán teljesen eloszlottak, mire befejeztem az utolsó oldalt.

Kicsi elősztori. Mikor spanyol-egyiptológia szakos hallgatóként először ültem be egy pszichológia órára, rögtön kezdtem érezni, hogy rossz utat választottam, és a lélekkurkászás érdekel engem igazán. Ez nagyjából 15 éve volt és hiába próbálkoztam nem lettem pszichológus azóta sem. 2019 őszén gyászoltam el végleg ezt a tervemet, lehet nem vagyok olyan elhivatott a témával kapcsolatban, mint azt elvárja az összes egyetem, ahol jártam. Valahogy azt hiszik, hogy mindenki dr., PHD, és egyéb tudományos fokozatig szeretne eljutni, aki beteszi a lábát a pszichológia képzésbe.

Tanulmányaim során kifejezetten elvesztettem a hitemet a terápiában. Kutyából nem lesz szalonna. Nem azt mondom, hogy nem segít, sőt, de akinek az alap problémája, hogy szorongós, az szorongós is marad. Eszközöket kaphat, hogy tudja kezelni, illetve a folyamatos terápia is szinten tarthat, de nem lesz az, hogy 5 alkalom után azt mondja a terapeuta, hogy Béla ön meggyógyult, nem fog többé szorongani. Szerintem.

Sokszor volt az a meglátásom, hogy elmegy a „beteg” felkotorják a múltját, közlik, hogy apád tehet arról, hogy ez a bajod, és ennyi. Mostantól utálhatod apádat, de abban nem tudunk segíteni, mit kezdj a félrecsúszott életeddel. Itt nyilván a pszichológus hozzáértését is meg lehet kérdőjelezni.

Susie Orbach viszont állati jó terapeuta lehet, nem hiába szerzett nevet szakmájában és hallgatja a kanapéján fekvő embereket több, mint negyven éve. Sosem gondolkoztam el azon, mire lehet még jó a terápia, mikkel kereshetik fel a szakembert. Susietól most megtudtam. Tökéletes lehet két ember viszonyában rejlő probléma megoldására. Segíthet minket az életünket ért tragédia feldolgozásában, utat mutathat, hogyan tovább.

Olyan, mintha egy novelláskötet lenne a kezünkben, a tíz történet, tíz különböző problémát tár elénk. Itt van Douglas, aki dühét nem tudja kezelni, Amelia, aki úgy érzi teljesen megszakadt a kapcsolata kamasz lányával Grace-szel, Richard és Louise, akik első gyermekük születésével járó nehézségekkel küzdenek, és nem igazán tudják, hogy kellene újra szervezni magukat, mint újdonsült család.

Mindenki talál olyan szereplőt, történetet, vagy élethelyzetet a könyvben, akit vagy amit jobban magáénak érez, mert érintette már, vagy fogja érinteni. Szerintem lehet profitálni Susie megoldásaiból saját életünkre vetítve. Azzal, hogy látjuk, hogy más is ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint mi, normálisabbnak érezzük magunkat.

Susie profi, majdnem mindig tudja, hogy merre kell elindulni, tapogatózni, ha mégis úgy érzi, elrontott valamit, nem fél nekünk bevallani. Egyetlen egy dolog idegesített. Nektek, volt olyan mikor kiskorotokban, mondtatok vagy mutattatok valamit a szüleiteknek, de ők éppen elfoglaltak voltak, ezért a válasz csak egy üühüüümmm volt? Susie rengetegszer ühümözik, de itt nyilván nem egy kamu „jólvanszuperlátomhagyjálmár” ühümről van szó, egyszerűen ezzel mutatja, hogy figyel, de sajnos nekem mindig gyerekkorom ühümjét juttatta eszembe.

Nagyon örülök, hogy elolvastam, ezt a könyvet, ami olvasásiválság ellen is tökéletes lehet rövid fejezeteivel, amik nem húznak le, mert mindben a megoldást keresik.

Cím: Terápiában
Szerző: Susie Orbach
Kiadó: HVG Könyvek kiadó
Borító: puhatáblás
Oldalszám: 300
Értékelés: 4/5
Fülszöveg: 
Mit gondol, érez és hisz egy terapeuta azokról, akik segítséget kérnek tőle?Susie Orbach, a Fat is a Feminist Issue (A kövérség feminista kérdés) sikerkönyv szerzője több mint negyven éve dolgozik pszichoterapeutaként. Ebben a könyvben azt vizsgálja, mi történik a terápiás folyamat során, a tíz esettanulmányon keresztül pedig nyomon követhetjük az üléseket, és megtudhatjuk, mi zajlik az analitikus és a kliens között. Van, akinek a terapeuta arra a kérdésre segít megtalálni a választ, hogy ki is ő, mást a továbblépésben támogat, de felszínre kerülnek párkapcsolati és munkahelyi nehézségek is.
A Terápiában őszinte betekintést nyújt egy olyan folyamatba, amely gyakran szükségszerűen homályban marad. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akik kíváncsiak a terápiára, vagy az elkezdését fontolgatják.