• Zab vagy rozs?

    Arra most egyáltalán nem szeretnék kitérni, hogy jó írás-e Salinger műve, és nem lehet tisztem, hogy megállapítsam, jók-e a fordítások, mert az eredetit nem olvastam. Én alapvetően szerettem mindkét verzióban, bár azt az őrületes botrányosságát nem éreztem. Ami az erőssége, hogy szépen, érzékletesen jeleníti meg a kamasz Holden Caulfield, kamasz lelkének káoszát. Basszus mégis kitértem rá? Ez hervasztó. Csak még egy dolog Holdenről, aztán rátérek a lényegre. Imádtam, ahogy ez a 17 éves lázadó, aki torkig van az egész világgal és nagyjából semmit nem szeret (Phoebenek adok igazat), mindig kedvesen beszélt a gyerekekről. Szívet melengető volt számomra. Na, tényleg térjünk a tárgyra. Elolvastam a Zabhegyezőt is és a Rozsban a…

  • A képregényhősök őskora

    Nálam elég gyakori, hogy borító alapján választok könyvet. Ennek a két kötetes, összesen bő 800 oldalas regénynek is a külseje fogott meg először, illetve a felirat rajta; Pulitzer-díjas regény. Azért az jól hangzik nem? Rögtön tudtam, kell ez nekem, és ebben a tervemben támogatott a 21. Század Kiadó, köszönöm nekik. Kicsit beszélnék erről a külsőről. Rendkívül esztétikus matt borítója van, nagy szép vibráló színekkel, így két kötetre bontva, egyenként viszonylag kompakt méretűek, kézbe illőek. Annyira jó ezt a könyvet fogni, kézben tartani, lapozgatni, olvasni. Szóval vonzott, vágytam rá, mindig megcsodáltam a képeket róla, kellett, el akartam olvasni. Aztán megérkezett és kapott egy kötelező jelleget, mert hát ugye írni kellene róla,…