• A cudar édesanya

    Az első könyvem volt ez, Feldmártól és Bükytől, de biztos, nem az utolsó.  Lehet, hogy ezt inkább végszónak kellett volna.  Mentségemre legyen szólva, mostanában nem alszom valami jól, így lehet, hogy az írással se kellene próbálkoznom. Amúgy se tudok, pláne így. Rövid írás lesz egy rövidke könyvről. Tehát Feldmár András és Büky Dorottya beszélgetnek a mesékről. Őszintén szólva, kicsit másra számítottam, nekem az alcím (beszélgetések a mese erejéről), valami olyat sugallt, hogy most megtudom, milyen hatással van a mese a gyerekekre. Pontosabban, milyen meséket érdemes olvasni, ha ezt és ezt szeretném. Félreértés ne essék, egyáltalán nem csalódtam, a valóságban viszont nyolc népmesét ismerhetünk meg, és erről a nyolc népmeséről beszélget Feldmár…

  • Szakításban voltunk!

    Június 1-jén kinyitottam egy lila könyvet, és ezzel, felültem a nosztalgia érzelmi hullámvasútjára. Én szerettem ezt a könyvet, igen, voltak hibái, mind tartalomban, – amihez olvasnom kellett volna az eredetit, hogy tudjam, már ott elrontották-e – mind szerkesztés szempontjából – „a” helyett „az”, egy-egy betű kimaradt, máshol komplett mondat maradt rosszul megfogalmazva a szövegben. Lehetett érezni, villámtempóban folyt a munka a kiadónál, hogy a Covid ellenére, időben jelenjen meg Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció könyve. Én azt mondom, tudtunk volna várni kicsit, nem kellett volna ennyire kapkodni, de nyilván akkor meg azért hőbörgött volna egy csomó ember, hogy csúszik a megjelenés, illetve mitudomén, kit milyen szerződés kötött.  A férjemnél ez elég…

  • Zab vagy rozs?

    Arra most egyáltalán nem szeretnék kitérni, hogy jó írás-e Salinger műve, és nem lehet tisztem, hogy megállapítsam, jók-e a fordítások, mert az eredetit nem olvastam. Én alapvetően szerettem mindkét verzióban, bár azt az őrületes botrányosságát nem éreztem. Ami az erőssége, hogy szépen, érzékletesen jeleníti meg a kamasz Holden Caulfield, kamasz lelkének káoszát. Basszus mégis kitértem rá? Ez hervasztó. Csak még egy dolog Holdenről, aztán rátérek a lényegre. Imádtam, ahogy ez a 17 éves lázadó, aki torkig van az egész világgal és nagyjából semmit nem szeret (Phoebenek adok igazat), mindig kedvesen beszélt a gyerekekről. Szívet melengető volt számomra. Na, tényleg térjünk a tárgyra. Elolvastam a Zabhegyezőt is és a Rozsban a…

  • A képregényhősök őskora

    Nálam elég gyakori, hogy borító alapján választok könyvet. Ennek a két kötetes, összesen bő 800 oldalas regénynek is a külseje fogott meg először, illetve a felirat rajta; Pulitzer-díjas regény. Azért az jól hangzik nem? Rögtön tudtam, kell ez nekem, és ebben a tervemben támogatott a 21. Század Kiadó, köszönöm nekik. Kicsit beszélnék erről a külsőről. Rendkívül esztétikus matt borítója van, nagy szép vibráló színekkel, így két kötetre bontva, egyenként viszonylag kompakt méretűek, kézbe illőek. Annyira jó ezt a könyvet fogni, kézben tartani, lapozgatni, olvasni. Szóval vonzott, vágytam rá, mindig megcsodáltam a képeket róla, kellett, el akartam olvasni. Aztán megérkezett és kapott egy kötelező jelleget, mert hát ugye írni kellene róla,…

  • Kedves Mr. Bennet!

    Múlt héten olvastam, amit Jane (nem a maga lánya) írt magukról, ez késztetett arra, hogy tollat ragadjak és levelet írjak uraságodnak. Mindenekelőtt és legfőképpen szeretném kifejezni tiszteletemet aziránt, hogy otthonában egyedüli férfiként él hat hölggyel, öt lánya és felesége személyében. Másrészt csodálattal hódolok toleranciája irányába, amivel felesége gyenge idegeit viseli több mint húsz éve. Cinikus megjegyzései rendkívül kedvemre voltak és szórakoztattak, csak azt sajnáltam, hogy nem szerepelt többet a történetben. Együttérzésemről szeretném biztosítani a kötött birtokkal kapcsolatban, biztos sok álmatlan éjszakát okozott lányai jövőjének a gondja, annak ellenére is, hogy mi a véleménye róluk, pontosabban csak a három kisebbről, amiért szintén nem tudom kárhoztatni. Elizabeth és Jane rendkívüli fiatal hölgyek.…

  • A kanapén

    Susie Orbach irománya még a Szabadulószobás fejtörőkkel együtt érkezett hozzám a HVG könyvektől, amit ismét köszönök. Kíváncsi voltam rá, de voltak fenntatásaim, amik aztán teljesen eloszlottak, mire befejeztem az utolsó oldalt. Kicsi elősztori. Mikor spanyol-egyiptológia szakos hallgatóként először ültem be egy pszichológia órára, rögtön kezdtem érezni, hogy rossz utat választottam, és a lélekkurkászás érdekel engem igazán. Ez nagyjából 15 éve volt és hiába próbálkoztam nem lettem pszichológus azóta sem. 2019 őszén gyászoltam el végleg ezt a tervemet, lehet nem vagyok olyan elhivatott a témával kapcsolatban, mint azt elvárja az összes egyetem, ahol jártam. Valahogy azt hiszik, hogy mindenki dr., PHD, és egyéb tudományos fokozatig szeretne eljutni, aki beteszi a lábát…

  • Puskin golyója

    Nem szoktam, pontosabban nagyon ritkán olvasok magyar könyvet, de ebben semmi tudatosság nincs. Talán az lehet az oka, hogy bár itthon is rengeteg mű íródik, nem tudja ez a pici ország felülmúlni, a külföld kínálatát mennyiség szempontjából, így az olvasni szerető ember, főleg, ha olyan nyitott a műfajok terén, mint én, akkor csak azt látja, hogy kiadtak megint tíz új könyvet, amiből lehet 1-2 magyar. De lehet, hogy teljesen más. Ezért veszek részt egy halom kihívásban, hogy olyan írások kerüljenek a kezembe, amiket magamtól nem választanék. Biztos említettem már a kedvenc könyves csoportomat Facebook-on (könyvmoly klub függőknek), amiben az alapító, Fanni, arra buzdított minket, hogy novemberig olvassuk el a Libri…

  • Könyvben a könyvben a könyv

    Megtudjátok mondani egy könyvről, hogy milyen nemzetiségű író írta? Természetesen a magyar verziót olvasva. Szerintem jellemző hangulatot áraszt egy amerikai, angol, spanyol, vagy mondjuk egy olasz írás, hiába olvassuk mindegyikből a fordítást. Köszönjük ezt a fordítóknak is. Szépen fülön lehet csípni ezt a jelenséget Robert Masello; A Jekyll-rejtély című regényében is. Masello amerikai, és bár a neve sejtet némi latin vért is, erről nem találtam semmit, felületes kutatómunkám során. Igazából nem is lényeges, mert az angol kontra amerikai stílus az, ami közt ő remekül manőverezik. A történet két idősíkban játszódik és ezzel nagyjából meg is vett engem. Az első, a híres az angol, bocsánat skót író, Robert Louis Stevenson kora,…

  • Ha már be vagy zárva, legalább innen juss ki!

    A HVG Könyvektől érkezett hozzám James Hamer-Morton; Szabadulószobás fejtörők című alkotása, – amit ezúton is köszönök – azt hiszem keresve se találnék stílszerűbb témát így karantén idejére, talán Robin Cook; Járványa még szóba jöhet. Az első rejtvény megoldása az, hogy… Azt hittétek mi? Nagyon szeretek szabadulószobába menni, mielőtt megszülettek a gyerekeim, rendszeresen szórakozásunk volt ez egy 5 tagú csapattal, nagyjából 10 szobában jártunk így együtt, mindenféle témában és nehézségben, ezért igen kíváncsi voltam, milyen lehet papír alapon szabadulni. A történet főszereplője Adam Parkinson újságíró, akit barátja, Henry Fielding belerángat egy krimibe illő kalandba, mikor megismerteti a Wexell vállalattal kapcsolatos összeesküvés-elméletével. Henry szerint valami nem stimmel a cég körül, azt állítja,…